Posted in

D-vitamin túladagolás: mikor kezdődik a baj?

D vitamin túladagolás

A D-vitamin túladagolása leggyakrabban a túlzott mennyiségű étrend-kiegészítők szedése miatt következik be. Mivel a D-vitamin zsírban oldódik, a szervezet képes elraktározni, így a felesleg nem ürül ki könnyen, mint a vízben oldódó vitaminok esetében. Ezért a hosszú távú, magas dózisú bevitel felhalmozódáshoz és mérgezési tünetekhez vezethet.

A D-vitamin, más néven kalciferol, egy olyan vitamin, amelynek kulcsszerepe van a szervezet optimális működésében. Leginkább arról ismert, hogy hozzájárul a kalcium és a foszfor felszívódásához, ezáltal nélkülözhetetlen a csontok és a fogak egészséges fejlődéséhez és megőrzéséhez. Azonban a D-vitamin nemcsak a csontozatra van hatással: támogatja az immunrendszert, segíti az izomműködést, sőt hormonális folyamatokat is befolyásol. Éppen ezért lett az elmúlt évek egyik legnépszerűbb étrend-kiegészítője, különösen a hidegebb, napfényhiányos hónapokban. A fokozott figyelem azonban sok esetben túlzáshoz vezet, és egyre több szó esik a D-vitamin túladagolás lehetőségéről is. Mivel a D-vitamin zsírban oldódik, a szervezet raktározza, így a túlzott bevitel idővel mérgező szintre emelkedhet. Ez a fajta túladagolás elsősorban étrend-kiegészítők túlzott szedése miatt alakul ki, hiszen az ételekből és a napsütésből szinte lehetetlen mérgező mennyiséget bevinni.

D-vitamin túladagolás

A D-vitamin túladagolás akkor következik be, amikor a napi beviteli értékek hosszabb időn keresztül tartósan túllépik a felső határnak számító 4000 nemzetközi egységet. Ez a szint felnőttekre vonatkozik, gyermekeknél, időseknél, várandós nőknél ennél is alacsonyabb lehet az a mennyiség, amit a szervezet problémamentesen elbír. A túladagolás fő veszélye a kalciumszint emelkedése, amit a D-vitamin intenzív kalciumfelszívó hatása idéz elő. A magas vérkalcium-szint, vagyis a hiperkalcémia számos kellemetlen tünettel jár együtt, melyek kezdetben általános, nem specifikus panaszokként jelentkezhetnek. A betegek gyakran panaszkodnak gyengeségre, hányingerre, étvágytalanságra, szédülésre vagy fáradtságra. Ezek a tünetek könnyen összetéveszthetők más problémákkal, így sok esetben csak későn derül ki, hogy D-vitamin túladagolás áll a háttérben. A tartósan fennálló hiperkalcémia súlyosabb esetben idegrendszeri zavarokat, szívritmuszavart, vesekárosodást vagy vesekövet is okozhat. Mindez különösen azoknál veszélyes, akik valamilyen meglévő betegséggel élnek, például veseműködési zavaruk van, vagy gyógyszereket szednek, melyek befolyásolják az ásványi anyagok anyagcseréjét.

A túladagolás kialakulásának leggyakoribb okai

Az egyik leggyakoribb oka a D-vitamin túladagolásnak az, ha a több forrásból is jön a D-vitamin. Például ha valaki szed egy multivitamint, amely tartalmaz D-vitamint, mellette egy immunerősítő készítményt és külön D-vitamin cseppeket is, akkor naponta akár több ezer nemzetközi egységgel is túllépheti a javasolt beviteli értéket. Mivel a D-vitamin hatása nem azonnal érződik, és a tünetek lassan, fokozatosan jelentkeznek, sokáig észrevétlen marad a túladagolás. Nem ritka, hogy egy-egy laborvizsgálat során derül csak ki, hogy a D-vitamin szint jóval meghaladja az egészséges tartományt. A probléma súlyossága függ attól is, hogy a túladagolás milyen hosszú ideje tart.

Egyszer-egyszer belefér

Az egyszeri, nagyobb mennyiség bevitele ritkán okoz gondot, de a hónapokon át tartó, magas dózisú szedés már komoly kockázatot jelent. A szervezet ugyanis a felesleget elraktározza, és egy idő után már nem tudja megfelelően szabályozni a kalciumszintet, ez pedig beláthatatlan következményekhez vezethet. Érdemes tudni, hogy a D-vitamin felszívódása és hasznosulása szoros összefüggésben áll más tápanyagokkal is. A K2-vitamin segít abban, hogy a kalcium oda épüljön be, ahová kell – azaz a csontokba –, és ne az érfalakban vagy a vesékben rakódjon le. A magnézium pedig a D-vitamin átalakulásához szükséges, tehát ha ezek nincsenek jelen a szervezetben megfelelő arányban, a D-vitamin sem tud beépülni. Sokan ezt figyelmen kívül hagyják, amikor „csak egy kis D-vitamint” szednek – és pont ezzel okoznak egyensúlyzavart.

Mit tehetsz, hogy elkerüld a D-vitamin túladagolást?

A D-vitamin túladagolás megelőzése alapvetően tudatosságon múlik. A legfontosabb, hogy mindig kövessük az ajánlott napi beviteli értékeket, és ha nem vagyunk benne biztosak, mennyit szedhetünk, forduljunk orvoshoz vagy dietetikushoz. A D-vitamin szint egyszerű vérvétellel kimutatható, így bármikor ellenőrizhető, hogy szükség van-e pótlásra, és ha igen, milyen dózisban. A kontroll különösen fontos azoknál, akik már régóta szednek valamilyen vitaminkészítményt, vagy olyan állapotban vannak – például várandósság, szoptatás, krónikus betegség –, ami befolyásolja a vitaminok anyagcseréjét. Ha valaki többféle étrend-kiegészítőt szed, érdemes összeírni az összes forrást, és kiszámolni, összesen mennyi D-vitamin kerül a szervezetbe. Megdöbbentően gyakori, hogy ez az összeg napi szinten bőven meghaladja az ajánlott mennyiséget. A természetes források kihasználása szintén hozzájárulhat a kiegyensúlyozott szinthez.

Van, hogy a napfény is elég

Napi 15–20 perc napfényes séta, különösen tavasztól őszig, jelentős mennyiségű D-vitamint biztosít, így ilyenkor érdemes visszavenni a mesterséges pótlásból. A táplálkozás során bevihető D-vitamin mennyisége ugyan viszonylag alacsony, de hozzájárul a napi szükséglethez. Zsírosabb halak, tojás, máj, illetve D-vitaminnal dúsított élelmiszerek – például növényi italok, tejtermékek – beiktatása a mindennapi étrendbe szintén segíthet a pótlásban. Ha mégis szükség van étrend-kiegészítő szedésére, válasszunk megbízható gyártótól származó, pontos adagolási útmutatóval ellátott készítményt. És ami talán a legfontosabb: ne higgyünk el mindent, amit az interneten olvasunk. A „minél több, annál jobb” elve a D-vitamin esetében nem állja meg a helyét, sőt, komoly bajt is okozhat.

Mi történik, ha már megtörtént a baj?

Ha a D-vitamin túladagolás már bekövetkezett, és a tünetek megjelentek, a legfontosabb teendő az, hogy azonnal abba kell hagyni a vitamin szedését. Ez után laborvizsgálat szükséges, mely során a D-vitamin, kalcium, foszfor és vesefunkciós értékeket is ellenőrizni kell. Enyhébb esetben elegendő lehet a vitamin felfüggesztése és a folyadékbevitel növelése, míg súlyosabb esetekben orvosi beavatkozásra, akár infúziós kezelésre is szükség lehet. A túladagolás kezelésének célja a kalciumszint normalizálása és a szövődmények megelőzése. A teljes gyógyulás hetekig, sőt hónapokig is eltarthat, különösen, ha már szervi eltérések is kialakultak. Ezért is fontos a megelőzés, az odafigyelés, hiszen sokkal könnyebb elkerülni a túladagolást, mint kezelni annak következményeit.